A lugasépítő madarak hímjei ágakból lugast építenek, csigaházakat, bogarak irizáló kitinpáncélját, virágokat, gyümölcsöket is beépítenek látványos kreációjukba. Ezzel csalogatják, hódítják meg a tojókat.
E viselkedés evolúciós oka hasonló a többi udvarlási szokáséhoz, lugast építeni ugyanis két szempontból is költséges. A madár időt és energiát fordít a lugas építésére, kevesebbet tud emiatt táplálkozni. A díszes lugasokat emellett könnyedén észre vehetik a ragadozók, így a lugas gazdája megnövekedett veszélynek teszi ki magát.Minél életerősebb tehát a madár, annál díszesebb lugast képes építeni, a tojók pedig a lugasok vizsgálatán keresztül a hímek rátermettségéről alkothatnak képet.
(A lugasépítők remek hangutánzók. Vannak, amelyek például tudják utánozni a vízesés hangját, a disznóröfögést, sőt, az emberi csevegést is. De a legtöbb lugasépítő szívesen utánozza a többi helyi madárfaj hangjait is.)
Mivel ezek a nem túl nagy méretű (a tollak hosszát nem számítva átlagosan 30 centiméteres) állatok a sűrű trópusi esőerdők lakói, ezért a hímeknek nagyon feltűnő udvarlással kell előrukkolniuk, hogy magukra vonják a rendszerint jellegtelen küllemű és színezetű tojók figyelmét. Ezért nem elégszenek meg tollazatuk káprázatos színeivel, hanem éles rikoltásokkal és más hangokkal hívják fel a nőstények figyelmét. Ha magukra vonták valamelyik tojó figyelmét, akkor kezdődik az igazi bemutató. Pörögnek forognak, tollaikat rázzák, addig rejtett színfoltokat villantanak fel a meglehetősen válogatós nőstényeknek.
A díszes, színes tollú hímek próbálkoznak azzal, hogy felhívják magukra a tojók figyelmét.
3:00-tól látható, hogy a szarvasbika hogyan jelöli ki a territóriumát.
Kb. 4:00-tól aztán jön az igazi szaporodási viselkedés.