A táplálkozás

A táplálkozás az élőlények anyagcseréjéhez szükséges tápanyagok megszerzése, felvétele.

A táplálkozás folyamata:

• a táplálék felvétele
• a táplálékot megemésztése
• a táplálék hasznos anyagainak, a tápanyagoknak felszívása
• az emészthetetlen anyagok kiürítése

A táplálék nem azonos a tápanyaggal!

A táplálék tartalmazza a tápanyagokat, valamint egyéb, a szervezet számára fel nem használható anyagokat.

A tápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsírok, ásványi sók, víz, vitaminok) olyan anyagok,

• melyekből felépítjük szervezetünket,
• melyek lebontásából nyerjük az életműködéseinkhez szükséges energiát.

A tápcsatorna felépítése

előbél: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor szerepe: a táplálék felvétele, aprítása, az emésztés megkezdése középbél: vékonybél szerepe: emésztés, felszívás utóbél: vastagbél szerepe: székletképzés és ürítés

A szájüreg

• a fogak szerepe a harapás és a felvett táplálék összerágása
• a nyálmirigyek (3 pár nagy és sok kicsi) váladéka a nyál
  a nyál szerepe:
  • az emésztés megkezdése: az amiláz enzim a keményítőt bontja
  • a táplálék nedvesítése, ezzel a nyelés megkönnyítése
• a nyelv szerepe az ízlelés, a falatképzés (táplálék összekeverése nyállal), valamint a nyelés megindítása (a táplálkozásban betöltött szerepén túl fontos a beszédben)
• a szájüregből is szívódnak fel anyagok: pl. alkohol, gyógyszerek

A nyelv és az ízérzékelés

Az ízérzékelés receptorai főként a nyelv nyálkahártyájában található ízlelőbimbók. Alapízeket érzékelünk: édes (a nyelv hegyén), sós, savanyú és keserű.

Fogak

Két fognemzedék váltja egymást, a tejfogak, majd a felnőtt fogazat.

A felnőtt fogazat 32 fogból áll. Minden fognegyedben található 2 metszőfog, 1 szemfog, 2 kisőrlő és 3 nagyőrlő (a leghátsó nagyőrlő a bölcsességfog, ami csak 16-20 éves korban nő ki).

A fogak felépítése

• korona: a fog szabadon álló része
• gyökér: a fog csontos fogmederben lévő része
• fognyak: a fognak a korona és a gyökér között elhelyezkedő, az íny által takart része
• dentin: a fogak alapállománya
• zománc: a koronát borítja, testünk legkeményebb anyaga
• cement: a gyökeret borítja
• a fogüreget a fogbél tölti ki, hajszálereket, idegeket tartalmaz

A fogszuvasodás

Az ételekből keletkező lepedékben élő baktériumok lebontják az ételben lévő szénhidrátokat, így savak képződnek, melyek megtámadják a fogzománcot, majd a dentint. A fogszuvasodás rendszeres fogmosással megelőzhető (a lepedék eltávolítása a fogakról).
Fontos a rendszeres fogorvosi ellenőrzés, az esetleg kialakuló lyukas fogak minél előbbi betömése. Ha a lyuk túl mély, gyökérkezelésre van szükség (ilyenkor a fogorvos megnyitja a fogüreget, elroncsolja az idegeket, majd betömi a fogat). Ha a fogat ki kell húzni, fontos annak mielőbbi pótlása (a szomszédos fogak bedőlnek a nyílásba).

A nyelés

A falat útja: szájüreg, garat, nyelőcső.

• a nyelv hátratolja a szájüregben a falatot
• a lágy szájpad megemelkedik, elzárja az utat az orrüreg felé
• a gége megemelkedik, a gégefedő lezárja az utat a légcső felé
• a falat a garatból a nyelőcsőbe jut

A gyomor

A gyomor szerepe:

• táplálék tárolása (néhány perctől akár 8 óráig)
• a gyomornedv erősen savas kémhatású (sósav): elpusztítja a gyomorba kerülő baktériumokat
• a gyomorban megkezdődik a fehérjék emésztése (fehérjebontó enzime a pepszin)
• felszívás: víz, alkohol, koffein, gyógyszerek

A vékonybél

• kémhatás: gyengén lúgos
• szerepe:
  • emésztés: a tápanyagok óriásmolekulái alapegységeikre bomlanak
  • felszívás: a tápanyagok bekerülnek a keringési rendszerbe
• a vékonybélben ható emésztőnedvek:
  • epe: a májban termelődik, emésztőenzime nincs, szerepe a zsírok oldódásának elősegítése
  • hasnyál: a hasnyálmirigyben termelődik; lipid-, szénhidrát-, fehérje- és nukleinsavbontó enzimeket is tartalmaz
  • vékonybélnedv: a vékonybél falának mirigyei termelik, szerepe a béltartalom hígítása

A tápanyagok felszívása

A vékonybél nyálkahártyájának kesztyűujjszerű nyúlványai a bélbolyhok, a melyek jelentősen megnövelik a bél felszívó felületét. A bélbolyhok falán keresztül kerülnek be a megemésztett tápanyagok a hajszálerekbe (a zsírok emésztésének termékei nem a vérkeringésbe, hanem a nyirokkeringésbe kerülnek).

A vastagbél

• emésztőenzimet nem tartalmaz
• szimbionta baktériumok élnek itt (B és K vitamint termelnek)
• szerepe: víz, ionok, valamint a baktériumok által termelt vitaminok felszívása; széklet kialakítása, ürítése

Tápanyagok

• szerves tápanyagok: szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok
• szervetlen anyagok: ásványi sók, víz

Az emberi szervezet nem képes előállítani, ezért a táplálékkal kell felvenni az esszenciális aminosavakat, az esszenciális (többszörösen telítetlen) zsírsavakat, valamint a vitaminokat.

Vitaminok

A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek kis mennyiségben szükségesek a szervezet normális, egészséges működéséhez. Többnyire egy-egy enzim nélkülözhetetlen alkotórészét képezik. A vitaminok elégtelen felvétele hiánybetegségeket okozhat, de a vitaminok túlzott bevitele is okozhat zavarokat a szervezet működésében.

A vitaminok csoportosítása oldódási tulajdonságuk alapján:

• zsírban oldódók: D, E, K, A
• vízben oldódók: B-vitaminok, C

Egészséges táplálkozás

• a különböző tápanyagokat megfelelő mennyiségben és arányban kell fogyasztani
• az állati fehérjék teljes értékű fehérjék, mivel tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat
• a növényi olajok fogyasztása egészségesebb az állati zsíroknál, mivel az állati zsírok főként telített zsírsavakat tartalmaznak, amelyek túlzott fogyasztása kedvezőtlen hatású
• a finomított szénhidrátokat tartalmazó élelmiszerek (cukor, csoki) helyett jobb gyümölcsöt, főzelékféléket, magas rosttartalmú élelmiszereket fogyasztani (a növényi rostok szükségesek az egészséges bélmozgás fenntartásához)

Mennyiségi éhezés akkor jelentkezik, ha a szervezet kevesebb energiához jut, mint amennyi a test fenntartásához szükséges.

Minőségi éhezés akkor jelentkezik, ha a felvett tápanyagok minősége és/vagy aránya nem megfelelő a szervezet számára (pl. vitaminhiány, ásványi anyag hiány).

Napi energiaigény

Két részből tevődik össze:

1. Alapanyagcsere: a nyugalomban lévő szervezet fenntartásához szükséges napi energiamennyiség (a pihenő, éhező szervezet szobahőmérsékleten mért energiafogyasztása).
2. Egyéb tevékenységek energiaigénye.

Ha a táplálékkal felvett energia több, mint a felhasznált energia, akkor hízás, ha kevesebb, akkor fogyás következik be.