Magyarország
2019.06.03-07

1. NAP
Eljött a várva várt kirándulásunk napja. Galántáról indultunk autóbusszal reggel 8 órakor.
Első úticélunk a Pannonhalmi Bencés Főapátság volt. A fák lombjai között sétálhattunk fel az apátsághoz, ahol audioguide-os idegenvezetéssel járhattuk végig a hatalmas építményt. Útközben megtudtuk, hogy nagyon sok tanulónak ad otthont a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, a sorban ácsorogva néhány focis kedvű diákot is szemügyre vehettünk. Miután bejutottunk, megcsodálhattuk a bazilikát, a kerengőt, az altemplomot, a múltat idéző és a



kortárs kiállításokat, valamint a könyvtárat is. A könyvtár ajtaján belépve fantasztikus élmény tárult elénk, rengeteg írásos emlék és könyv roskadozott a polcokon. Itt őrzik a Tihanyi Apátság Alapító levelét is, 1055-ből. Első dolgunk a sokat emlegetett magyar mondattöredék megtalálása volt.

Az apátság tetejéről gyönyörű kilátás tárult elénk a városra.



Ezután a veszprémi állatkert felé vettük be a célt, az autóbuszból kilátás nyílt Veszprém gyönyörű városára. Utunk a helyi állatkertbe vezetett, ahol részt vehettünk az oroszlánfókák és más állatok etetésén, láthattuk az újszülött kis állatokat, és megebédelhettünk. Miután kicsit kifújtuk magunkat a nagy hőségben, megtekintettük az állatkerten belül létrehozott dínóparkot, ahol életnagyságú dínószobrok álltak. Miután körbejártunk mindent, a játszótéren szórakoztunk tovább. A hőség miatt jégkásával próbáltuk hűteni magunkat.




6 óra körül megérkeztünk balatonfüredi szállásunkra, megkaptuk a szobákat, amivel mindenki elégedett volt. Kipakoltunk, majd lementünk vacsorázni: a menü májgaluskaleves, és rántott hús volt rizzsel. Tanáraink vázolták az esti és a másnapi programot.
Vacsora után alig vártuk, hogy megpillanthassuk a magyar tengert, azaz a Balatont. Csoportosan lesétáltunk a Tagore-sétányra, ahol megkóstolhattuk a díjnyertes füredi fagyit. A Balaton parton sok fényképet készítettünk, sétáltunk és pihentünk.
Sajnos pillanatok alatt beborult az ég és nyakunkba zúdult az eső. Volt, aki a legközelebbi kávézóba szaladt a vihar elől, mások viszont nem voltak ennyire szerencsések és bőrig áztak, majd élvezve a nyári záport mezítláb futottak vissza a panzióba. Jó kis buli volt.




Visszatérve a panzióba szobáinkon töltöttük el az időt, ahol csoportosan szórakoztunk.

2. NAP
Az ébresztő reggel 7-kor volt, Melinda gitárral ébresztett minket. Fél 8-kor megreggeliztünk. Mikor mindenki jóllakott, felmentünk a szobára, hogy elkészüljünk.
Ezt követően egy kiadós füredi séta vette kezdetét: gyalog sétáltunk el a balatonfüredi partneriskolához, a Lóczy Lajos Gimnáziumhoz. Az iskolában már nagyon várta mindenki kis csapatunkat. Bevezettek minket az iskola átriumába, ahol a tanulók barátságosan fogadtak minket, kezet fogtunk és bemutatkoztunk az igazgatónőnek.



Itt megtudtuk feladatunkat: csoportokra kellett osztódnunk, és mindegyik csapathoz szegődött néhány balatonfüredi diák is, hogy egy kvíz keretében körbevezessenek minket a városban. Közös programunk első célpontja a híres Lóczy barlang látogatása volt. A kinti hőséghez képest odabent dermesztően hideg volt, sokunknak pulóvert, sőt kabátot is fel kellett vennie.




A barlangban egy hölgy körbevezetett minket, akitől sok új információval gazdagodtunk. A vezetés után egy kis pihenőt tartottunk, amikor is elfogyasztottuk a panziótól kapott ebédünket. A szendvicsek nagyon finomak voltak. Ezután egy feladatlapot kaptunk kézhez, amelyet minden egyes csoportnak meg kellett oldania. A feladatok megoldásához végig kellett járnunk Balatonfüred nevezetességeit, néhol fényképet kellett készítenünk, máshol információkat kellett begyűjtenünk a különböző látványosságokról.



Nem tagadhatjuk, hogy Balatonfüred egy csodás város. A feladat elvégzése után visszamentünk az iskolába, ahol nagyon megleptek minket, mindnyájunkra frissítő és finom harapnivaló várt minket egy kis terített asztalkán.
Ezt követően sajnos eljött a búcsúzás ideje, mivel indulnunk kellett következő megállónkhoz, a híres Tihanyi apátsághoz.
Mikor megérkeztünk, felmentünk az apátsághoz, ahol csodálatos kilátás tárult elénk, alig bírtunk betelni a látvánnyal.




Látogatásunk egy kis mozival indult, amelyben részletesebben megismerkedhettünk Tihannyal, illetve betekintést nyerhettünk az apátság életébe is. A Tihanyi apátság altemplomában megtekinthettük I. András király sírját, majd megnéztünk egy képkiállítást is.



Ezt követően ellátogattunk a helyi panoptikumba is, ahol híres magyar királyok és kalózok viaszfigurái voltak kiállítva. Ezután háromnegyed óra szabadidőt kaptunk, eközben ettünk és ajándékokat vásároltunk a hívogató szuvenír boltokban.

Mivel aznap, június 4-én a Nemzeti összetartozás napja volt, részt vehettünk a trianoni megemlékezésen és koszorúzáson. Meghallgattuk az ünnepi beszédet és megnéztük az ünnepi műsort, ahol néptáncoltak és egy fúvószenekar kedveskedett a jelenlévőknek. Nagyon megindító volt ez számunkra, mint határon túli magyarokra, mivel mi tudjuk átérezni leginkább, milyen következményeket hozott magával a trianoni békeszerződés.




A nap végéhez közeledve visszamentünk a szállásra, ahol szusszantunk egyet és kicsit felfrissítettük magunkat a mozgalmas nap után.
Fél 7-kor tálalták a vacsorát. Levesnek gyümölcsleves volt, amit sokan életükben először kóstolhattak meg. Először vonakodva ízleltük mega számunkra nem mindennapi ételkülönlegességet, de be kell, hogy valljuk, kellemes meglepetésként ért mindenkit. Mivel fáradtak voltunk, már nem mentünk ki a városba, hanem a panzióban töltöttük az estét.

3. NAP
A harmadik nap reggele az eddigiektől eltérően indult, hét előtt keltünk, hogy a tanárurat meglepjük egy kedves születésnapi ébresztővel, fél nyolckor pedig a szokásos reggeli várt minket. Készülődést követően nyolckor indultunk is Herendre.



Herenden megtekinthettük a csodás herendi porcelángyárat, ahol megnézhettünk egy rövid tájékoztatót a porcelán készítéséről és körbe is vezettek minket a manufaktúrában. A herendi porcelán világhírű, eszmei értéke a több napig tartó munka miatt felülmúlhatatlan.




A múzeumlátogatás után elindultunk Úrkútra, ahol egy rövid túra volt tervben. Az Úrkút keleti szélén magasodó Csárda-hegy oldalában 1917-ben, szén után kutatva fedezték fel az ország legnagyobb mangánérc készletét.
A Csárda-hegyi tanösvény hossza mintegy egy kilométer, a két szintből álló, hatalmas katlanba hosszú, korláttal ellátott falépcsősor vezet, emellett a tanösvény peremén haladva kerüli körbe az őskarsztot. Sajnálatos módon azonban az időjárási viszonyok miatt nem tudtuk ezt megtekinteni.
Ez után Ajkára vezetett utunk, ahol a bányászat lenyűgöző műszaki és történeti emlékeit láthattuk.





Ajka a kiegyezés óta az ország szén-, a bauxit- és a mangánbányászat központja volt csaknem másfél évszázadon keresztül.



Az előadást és tárlatvezetést vezető bácsi előadása roppant érdekes és élvezetes volt, különös humora igazán összehozta a társaságot. A különleges előadást azonban meg kellett szakítanunk a zuhogó eső miatt.
Az időjárás keresztülhúzta a számításainkat, ezért a hátralévő időt a balatonfüredi bevásárlóközpontban töltöttük. A délutáni órákban visszaérkeztünk a szállásra, a vacsora és az eső elállta után pedig ismét a gyönyörű Tagore-sétányon és a Balaton partján időztünk.





4. NAP
A szokásos reggeli készülődés után Nagyvázsonyba látogattunk.



Megtekintettük a néprajzi múzeumot, ahol többek között a helytörténeti múzeum is a kiállítást gyarapítja.





Az itt található vár az egyik legjobb állapotban fennmaradt és helyreállított várrom, amely emlékül szolgál Kinizsi Pálnak, valamint a végvári harcok neves és névtelen hőseinek. Láthattunk egy, a számunkra bemutatott várjátékot is.



Következő állomásunk Szigliget vára volt, amelyet a Balaton-felvidék ékkövének is neveznek, mivel 750 éves történelme a magyar fűggetlenség szimbóluma is egyben. Szigliget várának tetejére rengeteg lépcső vezetett fel, de megérte a fáradságot: káprázatos panorámát láthattunk.



15.00 után egy sétát tettünk Badacsonyban.



Estére kiértékeltük a kirándulást, megbeszéltük élményeinket és megállapítottuk, hogy milyen hamar eltelt ez az egy hét.



5. NAP
Reggelinél újra kiértékeltük az egész hetet, megbeszéltük az egész héten szerzett élményeinket, és sajnáltuk, hogy már véget ért a kirándulás. Összepakoltunk, kitakarítottunk, és odafigyeltünk a hulladékunk szelektálására is. Megkaptuk a napi ebédcsomagunkat, ami ismét nagyon finom volt. Éllményeinket egy kis strandolással is gazdagítottuk, amit már egész héten nagyon vártunk. A fiúk focizni indultak, a lányok többsége pedig röplabdázott. Később megmártóztunk a Balaton hűsítő vizében, napoztunk és szórakoztunk.
4 óra felé elindultunk hazafelé. A buszban mindenki kipihente a hét fáradalmait.